Nélkülözhetetlen képességek a digitális korban - hogyan és mit tanítsunk?

Az előző generáció munkaerő piacán még piaci rés volt a a technológiai tudás és a digitális médiaismeret. Ma ezek a legfontosabb kompetenciák amikre szükség van a sikerhez a legtöbb szakterületen, éppen ezért a digitális képességek fejlesztése az egyik legfontosabb része kellene, hogy legyen a tantervnek. Országos digitális oktatási programok nélkül a technológia irányítása és hozzáférhetősége igazságtalanul oszlik el, tovább fokozva ezzel az egyenlőtlenséget, és a társadalmi-gazdasági mobilitás hiányát.

Mi az a DQ?

Ahogy mérhető az általános és az érzelmi intelligencie, úgy mérhetjük azt is, hogy milyen digitális kompetenciákkal rendelkezik valaki. Ezeknek az együttes elnevezése a DQ, vagyis a digitális intelligencia. Jó hír, hogy ez a fajta intelligencia nagyon is fejleszthető!

A DQ-t három elemből áll össze:

1. Digiális polgárság: a képesség, hogy a digitális médiát biztonságosan, felelősen és hatékonyan használjuk

2. Digitális kreativitás: aki digitálisan kreatív, képes arra, hogy maga is előállítson tartalmat, és az ötleteit is meg tudja valósítani digitális eszközök segítségével

3. Digitális vállalkozószellem: a digitális vállalkozók arra használják a digitális médiát és a technológiát, hogy globális problémákat oldjanak meg segítségükkel, vagy új lehetőségeket teremtsenek.

Miért nem tulajdonítuk jelentőséget a digitális polgárság fogalmának?

A fenti három elem közül a digitális kreativitással foglalkozunk a legtöbbet. Egyre több iskolában van lehetőség médiát, programozást, vagy akár robotikát tanulni. Ezeknek közvetlenül van hatása ugyanis arra, hogy a gyerekek képesek lesznek-e elhelyezkedni a munkaerő piacon. Az iskolai programok mellett léteznek olyan kezdeményezések, mint az amerikai code.org, vagy az afrikai IamTheCode.org, ahol az iskolától függetlenül, ingyenesen hozzáférhetőek a programozó képzések.

A digitális vállalkozókat szintén aktívan bátorítják, erősítik, különösen a felsőoktatásban. A legjobb iskolák már kialakították a saját programjukat, vagy átvették másokét, így képzik a jövő techvállalkozóit, vagy épp hackathonokat szerveznek, hogy támogassák az innovációs kultúrát. Olyan globális kezdeményesek is vannak, amik a társadalmi vállalkozásokat népszerűsítik a gyerekek között mentorprogramokkal, mint a Mara alapítvány, vagy az Ashoka Changemaker iskolája.

A digitális porgálságról azonban gyakran megfeledkeznek az oktatók és a vezetők is. Pedig tény, hogy alapvető részét képezi az egyén technológia használatának, és így életének is a digitális világban. A digitális polgársággal kapcsolatos ismeretek szükségessége már nagyon fiatal korban megjelenik. Egy gyereknek akkor kellene elkezdenie ennek a képességnek az elsajátítását, amikor elkezd játszani, közösségi médiát, vagy bármilyen más digitális eszközt használni.

Mik azok a képességek, amiket a gyerekeknek el kellene sajátítaniuk?  

A tanárok gyakran úgy gondolják, hogy ezeket olyan képességek, amiket egy gyerek magától elsajátíthat, vagy hogy otthon, a családban kell őket fejleszteni. A generációs szakadék miatt azonban sem a tanárok, sem a szülők nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal abban, hogy hogyan segítsék a Z generációt, akik már az internet korban születtek.

A kisgyerekek ki vannak téve olyan veszélyeknek, mint a technológia függőség és az online bántalmazás, zaklatás. Felvehetnek olyan egészségtelen viselkedésmintákat is, amik a későbbiekben hatással lesznek az emberi  kapcsolataikra is. Ezek a veszélyek mindenkire érvényesek, de a legmagasabb rizikófaktor a kevésbé szerencséseknél jelentkezik: a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, azoknál akik valamilyen kisebbséghez tartoznak, vagy szegényebbek az átlagnál.  Ők nem csak gyakrabban vannak fenyegetve, de az esetleges következmények is súlyosabban érintik őket.

Mik tehát azok a képességek, amikre a gyerekeinket meg kellene tanítanunk, a digitális polgárság részeként? A kutatás erre is kitért, és meg is nevezte a nyolc legfontosabbat:

Digitális polgári identitás: képesség arra, hogy felépítsünk és kezeljünk egy olyan digitális identitást, ami leképezi az offline identitásunkat

Idő menedzsmet: a képesség arra, hogy kezelni tudjuk a képernyő előtt töltött időt, a multitasking képessége, és az önkontroll a játékok és a közösségi média eszközök tekintetében

Védekezés az internetes zaklatás ellen: az a képesség, aminek köszönhetően felismerhetjük azokat a helyzeteket, amiben zaklatásnak vagyunk kitéve, és megfelelően kezelni is tudjuk őket

Adat-biztonság: képesség az adataink megőrzésére, a jelszavak használatára, és az esetleges támadások megelőzésére

Privát szféra védelme: képesség arra, hogy diszkréten kezeljük a személyes adatainkat, és az információt, amit megosztunk online

Kritikus gondolkodás: a képesség, aminek segítségével megkülönböztetjük az igazságot a hazugságtól, a jó tartalmat a sértőtől, a megbízható, és a megkérdőjelezhető online kontaktokat

Digitális lábnyom: képesség arra, hogy megértsük a digitális lábnyom természetét, és a valós életre való következményeit, és felelősen kezeljük azokat

Digitális empátia: képesség arra, hogy empátiát mutassuk egymás felé, és kielégítsuk egymás szükségleteit, figyelembe vegyük a saját és mások érzéseit is.

Hogy néz ki a minőségi digitális oktatás?

A jó minőségű digitális oktatásnak tartalmaznia kell az értékelés és a visszacsatolás lehetőségét. A értékelő eszközök feladata, hogy ne csak a hard skill-eket hanem a soft skilleket is erősíteni tudják a digitális intelligencia fejlesztésének érdekében. Fontos, hogy a gyerekek olyan értékeléseket és visszajelzéseket kapanak, amitől jobban értik a saját erősségeiket és gyengeségeiket, és így megtaláják a saját útjukat a siker felé.

A nemzeti vezetőknek pedig meg kell érteniük a digitális polgárság fontosságát, és a digitális intelligencia alapjait. A nemzeti oktatási vezetők feladata, hogy prioritásként kezeljék a digitális polgársághoz kapcsolódó programok implementálását, a digitális intelligencia oktatási program részeként.

Ennél is fontosabb, hogy az egyének is kezdeményezzék az digitális állampolgárság oktatását ott,  a saját hatáskörükben: szülők az otthonukban, tanárok az óráikon, és vezetők a közösségeikben.

Nincs mire várni, és nincs idő várni. A gyerekek már egy digitális világba születtek, és máris hatással vannak arra, ahogy a világunk ki fog nézni a jövőben. A mi dolgunk biztosítani, hogy olyan képességekkel rendelkezzenek, amik segítségével a világ egy olyan hely lesz, ahol szárnyalhatnak.

megjelenés helye: forrás
letöltés időpontja: 2017.11.15.
szerző: Yuhyun Park  

Marcell Mark